Tibetben van �si otthona e pomp�zatos megjelen�s� apr� termet� kuty�nak. A Himal�ja tetej�n  zord id�j�r�si viszonyok uralkodnak. Nem lehetett k�nny� az �lete! A korai tibeti feljegyz�sek m�r megeml�tik a kicsi termet� h�zkuty�t, melynek �pp oly vastag bund�ja volt, mint az itt �l� nagy termet� tibeti masztiffnak, de f�le m�g �rz�kenyebb, �gy az � feladata, hogy vesz�ly eset�n riassza a nagy �rz�-v�d�ket.

Tibetben a l�maizmus �s a buddhizmus megjelen�se el�tt is k�l�n�s tisztelettel �vezett �llat volt az oroszl�n. A buddhizmus csak meger�s�tette ezt a tiszteletet. A legenda szerint a megismer�s istene /Buddha Manjusri/ bej�rta a n�gy kontinenst, s �tj�n nem k�s�rte m�s, csak egy apr� termet� kutya. Ez a kutya pillanatok alatt hatalmas oroszl�nn� v�ltozott, hogy h�t�n utazhasson Buddha. Tibet templomaiban ma is megcsod�lhatjuk a szellemoroszl�nok k�pm�sait.

1653-ban a dalai l�ma l�togat�st tesz a k�nai cs�sz�rn�l, h�dolata jel��l egy oroszl�nkuty�t vitt aj�nd�kba az uralkod�nak, a Nap fi�nak.

Az id�k folyam�n gondos teny�szt�si munk�val pekingi palotakuty�kkal keresztezt�k.

A K�nai palot�ban eunuchok versengtek azon, ki tudja a legszebb, legjobb �llatot kiteny�szteni. A mag�nh�zakhoz csak olyan �lebek ker�lhettek, amelyek nem feleltek meg az eunuchok �ltal fel�ll�tott szigor� m�rc�nek.

A cs�sz�r nagyon megszerette ezeket az intelligens, �letvid�m j�t�kos, kedves, boh�k�s szeretetre v�gy�, ugyanakkor mer�sz, �s b�tor kuty�kat. �k az uralkod� �lland� k�s�ret�hez tartoztak.

1908-ban Cu-Si /a cs�sz�r �zvegye/ hal�la ut�n a kuty�k helyzete gy�keresen megv�ltozott K�n�ban.

Az �j cs�sz�r nem szerette �ket, ez�rt a palota kuty�ib�l sokat eladtak, illetve elaj�nd�koztak.

Az els� vil�gh�bor�, a jap�n megsz�ll�s puszt�t�sa, majd a kommunista forradalom eszm�inek hat�s�ra, �gysz�lv�n teljesen felsz�mol�dtak a k�nai a teny�szetek. /Napjainkban pr�b�lj�k �jra az �shonos �llom�nyt vissza�ll�tani./

Az eur�paiak sz�m�ra komoly neh�zs�gekbe �tk�z�tt az orsz�gb�l shih-tzut hozni.

1930-ban  egy kutyabar�tnak siker�lt h�rom kuty�t Angli�ba vinni. 1933-ban mutatkozott be  el�sz�r ki�ll�t�son a shih-tzu. Ahol �rdekes, eredeti megjelen�se, hossz�, pazar sz�rzete eleve „z�ld utat" biztos�tott sz�m�ra a k�l�nleges kuty�kat kedvel�k sz�v�hez. Ezt a d�delgetett kedvencet egyre t�bben kezdt�k el teny�szteni. �s hamarosan rendk�v�l n�pszer� lett, a mer�sz, b�tor, rendk�v�l tetszet�s, k�l�nleges megjelen�s� minikutya.

Hamarosan megalakultak a Shih-tzu Klubok, �s ennek a fajt�nak is lettek fanatikusai, akik a kuty�k kuty�j�nak tartott�k ebecsk�j�ket.

A pekingi Kennel Club szinte k�lt�ien �rja le a shih-tzu k�llem�t:

„Az oroszl�nkuty�knak oroszl�nfeje, medvet�rzse, tevepat�ja /mancsa/, tollsepr�farka, p�lmalev�lf�le, rizsfoga, gy�ngyh�zr�zsasz�n nyelve van. Mozg�sa mint az aranyhal�..."

1960-ban �rkezett N�metorsz�gba az els� shih-tzu szuka. Ekkor a ki�ll�t�sokon m�g gyakran a kutya tulajdonos�nak kellett a b�r�nak kez�be adni a standardle�r�st, hogy az �rt�kel�se megt�rt�nhessen.
A shih-tzu �ltal�nos ismertet�i :

G�mb�ly� fej�t d�s sz�rzet bor�tja, k�l�n �rdekess�g a tekint�lyes pofaszak�lla, szak�lla.

Arcorri r�sze sz�gletes �s r�vid, nem r�ncos. Orrt�kre fekete, szeme nagy, kerek, barna.     F�le nagy, lel�g�, hossz� sz�r bor�tja, ez�rt �gy t�nik, mintha egybeolvadna a nyak sz�r�vel. H�ta egyenes, mellkasa izmos, sz�les, m�ly, �gy�ka r�vid. Mells� v�gtagjai r�videk, izmosak, er�s csontozat�ak, a d�s sz�rzet miatt pedig m�g vastagabbnak l�tszanak. H�tuls� l�baik r�videk, izmosak, h�tulr�l n�zve egyenesek, ezeket is d�s sz�r fedi. Mancsa kem�ny, s a sz�rzet miatt nagynak l�tszik. �l�nk, t�ncol� j�r�s jellemzi, h�tulr�l n�zve talp�t teljes terjedelm�ben mutatja. Magasan t�z�tt, hossz�  sz�rzettel bor�tott fark�t vid�man a h�t�ra kunkor�tja. A farok�v legmagasabb pontja k�r�lbel�l egy magass�gban van a koponya legmagasabb pontj�val, ez a kuty�nak harmonikus sziluettet k�lcs�n�z.  Pazar bund�ja t�m�r hossz�, puha, s�r�, de nem g�nd�r, gyapjas aljsz�rzettel. Enyhe hull�mok enged�lyezettek. A hajb�bita felk�t�se aj�nlott, mivel a kutya t�k�letes l�t�sa csak �gy biztos�tott. Minden elk�pzelhet� sz�nben �s �rnyalatban teny�sztik. A t�bbsz�n� �llatok homlok�n feh�r csillag, �s a feh�r farokv�g nagyon k�v�natos.

Magass�ga 26,7 cm felett ne legyen. Testt�mege 4,5-7,3 kg k�z�tt.

Jellegzetes �leb, annak ellen�re, hogy bizony m�g munkakuty�k is megirigyelhetn�k szil�rd jellem�t. Ink�bb lak�sba val� mint kertbe, �mb�tor jelz� kuty�nak is alkalmas. A gyerekek ide�lis j�tsz�pajt�sa, sz�vesen lesz k�s�r�je id�sebb embereknek, k�pes �r�kat s�t�lni gazd�j�val. Eleg�ns, hossz� sz�r�t rendszeresen gondozni, �polni kell, mivel ellenkez� esetben k�nnyen elfilcesedik. A kutyus �gy mutat igaz�n, ha sz�re �polt, sz�p hossz� �s selymesen csillog�.